A francia forradalom köztársasági szakasza

Köztársaság kezdete

A Nemzeti Konvent az első olyan törvényhozó testület volt Franciaországban, melyet általános választójog alapján választottak. Igaz, a választás közvetett volt és csak a köztársaság hívei mertek megjelenni. Így a Konvent forradalmibb képet mutatott, mint elődje, vagy a francia társadalom. A megválasztott 750 képviselőből 200 mérsékelt köztársaságpárti volt. Őket girondinak nevezték, mert legtöbbjük Girond megyéből érkezett. Legismertebb vezetőjük Brissot volt, nézeteiket befolyásolta Madame Roland és Condorcet enciklopédista filozófus is. Az amerikai típusú szabadelvű képviseleti demokrácia hívei voltak. Velük szemben további száz képviselő ahhoz a radikális csoportosuláshoz tartozott, mely az ülésterem felső soraiban ült, ezért "Hegypártnak", másnéven Jakobinusoknak nevezték őket. A legnevezetesebb jakobinusok Marat, Danton, Robespierre, Saint-Just, Desmoulins voltak. Ők azt az ideális államot szerették volna megvalósítani, melyről Rousseau álmodott, és amelyben erényes egyének élnek. Háborús helyzetben a diktatúrát és terrort is szükséges eszköznek tekintették az ellenség ellen. A girondiak és a jakobinusok többsége egyaránt középpolgári származású volt. A képviselők többsége a mocsárhoz tartozott, melynek tagjai előbb a girondiak mellett, majd később inkább a hegypártiak mellett szavaztak. Államfő nem létezett, s a kormány tagjai girondiak voltak. A Konventtel szinte egyenértékű hatalmi központ maradt továbbra is a párizsi Községtanács, melyet a jakobinusok irányítottak és támogattak a sans-culotte tömegek.

Brissot - a girondiak legismertebb vezetője

Marat - egyik legnevezetesebb jakobinus

A jakobinus diktatúra

A jakobinus diktatúra 1793-ban következett be, miután a köztársaság kikiáltása után a girondiak politikája kudarcba fulladt. Ezt követően a jakobinusok kerültek hatalomra, akik diktatúrát vezettek be. Minden esetben a terrort alkalmazták a velük szembe fordulók ellen, és halálra ítélték a királypártisággal, hazaárulással vádoltakat. (tízezren váltak a diktatúra áldozatává) Ezeknek fő szervezője Danton volt. A jakobinusok, másnéven "Hegypártiak" fő célja az éhínség felszámolása volt. Központilag meghatározták, hogy egy árucikknek mennyi lehet a legmagasabb ára.

A király kivégzésének súlyos, nemzetközi következményei lettek: Anglia csatlakozott a Franciaország ellen harcolókhoz, és létrehozta az első koalíciót (katonai szövetséget), melynek Ausztrián és Poroszországon kívül tagja Hollandia és Spanyolország is. Később már az egyháziak és a nemesek is csatlakoztak hozzájuk. A jakobinusok ütőképes, új hadsereget szerveztek. Véres és könyörtelen küzdelemben sikerült felszámolniuk a királypárti zendüléseket. Hamarosan a külső ellenfelek ellen is győzelmet győzelemre halmoztak. E harcok közben tűnt föl először egy Bonaparte Napóleon nevű tehetséges fiatal tüzértiszt. A diktatúra 1794-ben fejeződött be.

A hírhedt kivégzőeszköz, a nyaktiló vagy guillotine

Játék:https://learningapps.org/display?v=png9keo9n17

Források:

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-ujkor-1492-1914/a-francia-forradalom/a-francia-forradalom-koztarsasagi-szakasza

https://www.mozaweb.hu/Lecke-TOR-Tortenelem_7-A_jakobinus_diktatura-101842