A forradalom kezdete és monarchikus szakasza

A forradalom kezdete

A 18. századi Franciaországban bekövetkezett az államcsőd. Ennek oka például a romokban heverő gazdaság és a töméntelen mennyiségű adóság volt, amit az állam felhalmozott. XVI. Lajos pénzügyi minisztere, Necker tanácsára reformokat akart bevezetni azonban ehhez össze kellet hívnia az országgyűlést. Ezért hatalmas izgalmat keltve, 1789 május 5.-én, Versaillesban megnyílt az országgyűlés.

Mind a három rend az abszolutizmus végét, és az alkotmányos berendezkedést várta. Azonban közel sem értettek egyet mindenben a három rend képviselői. A harmadik rend tagjai a kiváltságosok előnyeinek megszüntetésére vágyott, azonban ezt az első rend(kiváltságosok) érthető okokból, nem nézték jó szemmel.

Azonban már a gyűlés elején a szavazás módján is viták kerekedtek. Az első két rend azt szerette volna, hogy egy törvényt csak akkor lehessen elfogadni, ha azt legalább két rend képviselői támogatják. A harmadik rend az egyenként szavazás híve volt, mivel összesen annyi képviselőjük volt mint az első két rendnek összesen. A király majdnem elfogadta a harmadik rend kérését, azonban jogosan merült fel benne aza gondolat, hogy nem csak az egyházi és nemesi kiváltságokat törölnék el, hanem megnyomorítanák a király hatalmát is. Ezért nem tett semmit ez ügyben. A harmadik rend képviselői erre úgy válaszoltak, hogy mivel ők alkotják a nemzet 96%, ők a Nemzetgyűlés és hozhatnak törvényeket is. A király válaszul bezáratta az üléstermüket. Ezért a harmadik rend tagjai átvonultak a labdaházba ahol letették a labdaházi esküt, mely szerint addig nem oszlik fel a Nemzetgyűlés, amíg nem születik új alkotmány.

A király válaszul a nemzetgyűlés ténykedésére német és svájci zsoldos csapatokat hívatott a fővárosba és menesztette Neckert az udvartól. A harmadik rend megtámadta a fegyver raktárakat, és egy olyan polgárőrséget hozott létre, ami csak és kizárólag nekik volt hajlandó engedelmeskedni. A felfegyverzett nép július 14.-én beveszi a Bastillet (Párizs hírhedt börtöne) és ezzel kezdetét veszi a forradalom monarchikus szakasza.

A forradalom monarchikus szakasza

A Bastille bevétele és a király „gyengesége” csak fa volt a forradalom tüzére. Országszerte lázadások törtek ki és egyre fokozódott a feszültség.

A parasztok között szóbeszédek keltek szárnyra, amik szerint a földesurak ki akarják éheztetni őket. A parasztok ezért a félelemtől és az éhségtől vezérelve felgyújtották földesuraik kastélyát és elüldözték őket, ezáltal félelemben tartották kiváltságosokat. Ezen felbuzdulva, a Nemzetgyűlés eltörölte a kiválságokat. Ebbe beletartozott például a személyes függés vagy az adósági kiváltságok egyaránt. Létre hozták az Emberi és Polgári jogok nyilatkozatát melyben olyan dolgokat szögeztek le mint a törvény előtti egyenlőség, vagy a sajtószabadság.

A király nem akart belegyezni az új törvények beiktatásába, ezért október 5.-én a párizsi asszonyok felfegyverkezve indultak meg Versailles felé (asszonyok menete). A király párizsba költözését és az Emberi és Polgár Jogok Nyilatkozatának elfogadását követelték. A király a nép nyomása alatt beleegyezett a követelésekbe és családjával együtt Párizsba költözött.

1789-ban kezdetét vette Franciaország teljes átalakítása. Mindent átformáltak vagy eltöröltek a régi közigazgatási rendszertől kezdve Franciaország tartományain át az igazságszolgálatatásig. Eltörölték a nemesi parlamentet (a helyére jogi egyenlőségen alapuló bíróságot raktak). Bevezették az esküdtszéket, eltörölték az adózási különbségeket.1791-ben elkészült az új alkotmány. A király hatalmát még kisebbre zsugorították, a törvényhozó szerv pedig a Nemzetgyűlés lett. A király megpróbált külföldre szökni, hogy onnan rendezze a dolgokat, azonban felismerték és vissza vitték párizsba.

A forradalom elért mindent, amit csak tudott. A király hatalma a porban hevert, a nemesek elmenekültek és a kiválságosok rendje nem létezett többé. Voltak azonban akik többre vágytak és háborúba szerettek volna bocsátkozni Európa nagyhatalmaival, hogy kiterjesszék határaikat. A háborúskodást a király is támogatta, mert biztos volt abban, hogy Franciaország veszít és a győztesek visszaállítják a királyi hatalmat. Ezért a Nemzetgyűlés hadüzenetet küldött Ausztriának, amire Poroszország pár nappal később egy újabb hadüzenettel válaszolt. Már javában folyt a háború, amikor kiderült, hogy a király kifejezetten reménykedik abban, hogy Franciaország veszít, ez pedig hatalmas népfelháborodást keltett. Ezáltal a nép haragja a király és a monarchisták nyakába szakadt. 1792. augusztus 10.-én a nép a Tuleriák ostrománál börtönbe zárták a király családot és lemészárolták a királyi testőröket, akik a palotát védték.

Az új igazságügyi miniszter George Danton lett. Összeült az új törvényhozás, a Nemzeti Konvent és kikiáltották a köztársoságot.

Források:

• Történelem 3.

• https://hu.wikipedia.org/wiki/Francia_forradalom