Demokrácia kezdetei Nagy-Britanniában

Az angol parlamentáris monarchia kezdeményei az 1265-ig vezethetők vissza, mikor egy olyan országgyűlést hívtak össze, melyen minden grófság és város két-két követtel képviseltette magát. Ezt követően az (uralkodó akarata ellenére) lassan megerősödött a parlamentarizmus és kialakult a két ház, a "felső ház", másnéven Lordok háza, melyben a főrendek, és az "alsó ház", melyben a közrendek üléseztek.

1707-ben egyesítették Skóciát és Angliát, így létrehozták Nagy-Britannia Egyesült Királyságát. Később szokás lett, hogy a király nevében kiadott rendeleteket egy miniszternek is alá kellett írnia. Lassan a főhatalmat a parlament gyakorolta, ezért hívjuk parlamentizmusnak. Az angol demokratikus rendszernek fontos pillére ez az államforma, amely a 17. században a fokozatosan újra megerősödött. Az 1689. évben A Jogok Nyilatkozata parlamentáris monarchiává tette Angliát, mely szétválasztott bizonyos hatalmi ágakat: a törvényhozást, bíráskodást és a végrehajtást. Továbbá megosztotta a hatalmi ágakon belüli feladatokat és jogokat, melynek része volt a kölcsönös ellenőrzés, és így megteremtette a demokrácia alapjait. Abban az időben a lakosságnak csak kis része rendelkezett szavazati joggal, a választás pedig nyílt szavazással történt. A későbbi időkben a választási rendszert fokozatosan kiszélesítették, a hiányosságait pedig megszüntették. A 18. században politikai rendszerének köszönhető, hogy Anglia megerősödik, és fokozatosan nagyhatalommá válik.

Játék: https://learningapps.org/display?v=py2jkf4hn17