Amerika függetlenségi háború (1775-1783)

Az amerikai függetlenségi háború a Brit fennhatóság alá tartozó 13 észak-amerikai gyarmat és Nagy Britannia háborúja volt. Kezdetekben a gyarmatoknak nem a függetlenedés, hanem a kedvezőtlen adók és rendeletek eltörlése volt a cél.

A háború kitörésének számos oka volt, ami már 1763-ban elkezdődött. A 13 angol gyarmat az őslakos indiánoktól meghódított területeken rendezkedtek be. Ez alatt Anglia győztes háborúkat vívott a Spanyolokkal, Franciákkal, ezzel biztosítva a hatalmat Észak-Amerika és a tengerek felett. Anglia megkezdte birodalmának kormányzását. Számos törvénnyel és rendelettel korlátozták az amerikai gyarmatok szabadságát. Adókat és vámokat vetettek ki rályuk, ez váltotta ki az első felháborodásokat. A gyarmatok nem egyeztek bele az adózásba, mert képviselőjük nem hagyta jóvá. 1773-ben a Bostoni kikötőben néhány telepes a tengerbe szórta a hajók rakományát, a teavám elleni tiltakozásának jeléül. Az angol király kemény kézzel akart rendet teremteni, hadsereget állított fel. 1775-ben a háború a fegyveres szakaszába lépett. Thomas Jefferson Filadelfiában megfogalmazta a függetlenségi nyilatkozatot. 1776-ban fogadták el a dokumentumot. George Washingtont állították az amerikai seregek élére, aki elvágta az angol csapatokat. 1781-ben Yourktawnál az utolsó Brit sereg is megadta magát. 1783-ban a párizsi béke lezárta az amerikai függetlenségi háborút, az angolok elismerik az Egyesült Államok függetlenségét.

Játék: //LearningApps.org/display?v=p7xr92npk17